Alapozás 1. lecke - Kínai bemutatkozás

Remek. Épp most szállt el az egész, kész lecke egyetlen hibás kattintásom miatt. Na de egy kezdő blogolónak ezt is meg kell tapasztalnia. Egy biztos, soha többé nem kattintok a visszavonás gombra.

Tehát az unalmas kiejtés lecók után végre valami hasznos dolog fog következni, ami nem más, mint az alapozó leckék, azon belül is a köszönés és bemutatkozás.
A kínaiak első találkozáskor általában kezet fognak, vagy csak mosolyognak a másik emberre. A mély meghajlás már nem igazán szokás, ugyanakkor a másik ember megölelése nagyon ritka.

Ha már megtettük az első gesztust, akkor meg is kell szólalnunk. Nézzük meg, hogy milyen is egy első párbeszéd.

- 你好, 我叫王国易.
- 我叫李珍. 很高兴认识你.
- 我也是.

Pinyin:
- Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì.
- Wǒ jiào Lǐ Zhēn . Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
- Wǒ yě shì.

Magyarul:
- Szia, én Wang Guoyi vagyok.
- Engem Li Zhen-nek hívnak. Örülök, hogy megismerhetlek.
- Én is.

Hanzi táblázat

Hanzi	Pinyin	Jelentés	1. karakter	2. karakter	3. karakter
你好	nǐ hǎo	szia	你	好
我	wǒ	én	我
叫	jiào	hívni	叫
王国易	Wáng Guóyì	név	王	国	易
李珍	Lǐ Zhēn	név	李	珍
很	hěn	nagyon	很
高兴	gāoxìng	boldog	高	兴
认识	rènshi	ismerni	认	识
也	yě	is	也
是	shì	van	是

Példamondatok az új szavakkal:

你好, 我叫王国易.	Szia, Wáng Guóyì vagyok.
Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì .
我的朋友很帅.	A barátom nagyon jóképű.
Wǒ de péngyou hěn shuài.
今年,我妹妹又出了一张专辑,叫《月光》.	Idén a húgom egy új albumot adott ki, aminek a címe: Holdfény.
Jīnnián, wǒ mèimei yòu chū le yī zhāng zhuānjí, jiào Yuèguāng.
今天玩得很开心.	A mai nap nagyon szórakoztató.
Jīntiān wán dehěn kāixīn.
很高兴认识你.	Örülök, hogy megismerhetem.
Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
你认识他吗?	Ismered őt?
Nǐ rènshi tā ma?
咖啡也好.	A kávé is jó.
Kāfēi yě hǎo.
他也是澳大利亚人.	Ő is ausztrál.
Tā yě shì Àodàlìyà rén.
我是大学生.	Egyetemista vagyok.
Wǒ shì dàxuéshēng.
你是我最喜欢的作家!	Te vagy a kedvenc íróm.
Nǐ shì wǒ zuì xǐhuan de zuòjiā!
你是吗?	Te vagy?
Nǐ shì ma?

Nyelvtan:
A mai lecke középpontjában a kínai bemutatkozás áll.
你好, 我叫王国易.
Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì.
Szia, én Wang Guoyi vagyok.

你好
(nǐ hǎo)

A 你好 (nǐ hǎo) egy univerzális "szia" köszönés. Két karakterből épül fel: 你, jelentése: te, és 好, jelentése: jó. Ha egy idősebb, vagy rangban feletted álló személyhez beszélsz, használhatod a 你 helyett a formálisabb változatát, ami a 您 (nín), jelentése: "Ön". Így a kifejezés a következőképpen néz ki: 您好 (nín hǎo).

叫
(jiào)
A 叫 (jiào) jelentése "hívni". Tehát bemutatkozáskor csak annyit mondasz: "Engem hívnak ________"

Ha valakitől meg akarod kérdezni, hogy hogy hívják, akkor azt így tudod megtenni:
你叫什么名字?
Nǐ jiào shénme míngzi?

Hogy hívnak?

A válasz:
我叫李珍. 很高兴认识你.
Wǒ jiào Lǐ Zhēn . Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
Engem Li Zhen-nek hívnak. Örülök, hogy megismerhetlek.

我也是
Wǒ yě shì.
Én is.

认识
(rènshi)
A 认识 (rènshi) azt jelenti, hogy "ismerni", "tudni". Tehát ebben a kifejezésben, hogy 很高兴认识你. (Hěn gāoxìng rènshi nǐ.) benne van, hogy ezek után tudni fogunk egymásról.

我也是.
Wǒ yě shì.

Ez a kifejezés szó szerint annyit jelent, hogy "Én is vagyok", magyarán "én is".

A kínai nevek:
A kínai nevek ugyanúgy épülnek fel, mint a magyarban, tehát elöl a vezetéknév, ezt követi az utónév. A vezetéknév általában egy karakterből áll, nagyon ritkán találkozhat az ember két karakterből álló vezetéknévvel. Az utónév lehet egy, vagy két karakter. Ezt a család választja a születő gyereknek a hangzás és jelentés alapján.
Ha az ember Kínában jár, akkor szüksége lesz egy kínai névre. Nagyon fontos, hogy ha az embernek nincs még elég tudása, akkor sose válasszon magának kínai nevet, ugyanis nem biztos, hogy sikerrel jár. Azonban ha az embernek van legalább egy kínai barátja, akkor ő biztosan örömmel segít egy szépen hangzó név kiválasztásában. Én így kaptam a 田芳菲 (Tián Fāngfēi) nevet egy kedves barátomtól. A 田 (Tián) ősi kínai vezetéknév, egyébként jelentése: "föld", a 芳菲 (Fāngfēi) jelentése pedig "virágzó és illatos virágok és füvek". Mondanom sem kell, hogy nagyon szeretem a nevemet. Ha azonban egy név már nem tetszik, meguntad, vagy csak valaki mástól hallottál egy neked jobban tetszőt, nyugodtan cseréld le!
Még egy fontos dologra fel kell hívnom a figyelmet. Ha kínaiak társaságában beszélgetsz, biztosan hamar észreveszed, hogy egymást a teljes nevükön szólítják. Ez nem véletlenül van így. Egy embert csak az idősebb, közeli rokona, illetve a nagyon közeli barátja, vagy a párja szólíthatja csak a keresztnevén, mindenki másnak a teljes nevet kell használnia, egyébként nagyon udvariatlan. Erre mindig oda kell figyelni.

Példák a nevekre:
王国易
Wáng Guóyì

李珍
Lǐ Zhēn

Néha, általában hivatalos összejöveteleken egy személy csak a másik vezetéknevére kiváncsi. Ekkor így kérdezik:

您贵姓?
Nín guì xìng?
"Az Ön becses vezetékneve?"

Erre a válasz:

我姓_________.
Wǒ xìng _________.
A vezetéknevem _________.

Nyelvi plusz:
Van más módja is, hogy kifejezzük, hogy örülünk, hogy megismerhetjük a másik embert. Ezek mindegyike használatos:

幸会
(xìnghuì)
Ezt a kínaiak általában kétszer mondják egymás után: 幸会幸会 (xìnghuìxìnghuì).  Ez a kifejezés történelmi gyökerekkel bír, azt jelenti, hogy "Nagyon szerencsés, hogy most találkoztunk". Fiatalokkal és idősekkel szemben is használható.

久仰
(jiǔyǎng)
Tanáraink szerint ezzel a kifejezéssel elsősorban üzleti megbeszéléseken, illetve koktélpartikon találkozhatunk sűrűn. Jelentése annyi, mint "Már sokat hallottam Önről". A kínai kultúrában nagy jelentősége van az "arc" adásának. (Erről itt olvashattok bővebben.) Ennek használatával "arcot" adhatunk a velünk szemben álló embernek, nagyon hasznos az ismerete.

Most már semmi sem állhat az ismerkedésetek útjába. Keressetek kínaiakat, és gyakoroljatok!


A lecke innen letölthető és meghallgatható.

A kép forrása: http://rlv.zcache.com/ni_hao_button-rfc7b2efeff334999a35ca4c98e6584c2_x7j1f_8byvr_512.jpg

Kólás csirkeszárnyak, avagy 可乐鸡翅

Szerintem ez a legfinomabb kínai étel, amit valaha is ettem. Hozzá kell tennem, hogy amikor a barátaimtól meghallottam, hogy ez lesz az egyik fogás, hirtelen elég bizarrnak tűnt. A szárny az a része a csirkének, amit én magamtól tuti nem választanék egy tálról, ha elém tennék, kólát pedig szinte egyáltalán nem iszok. Azonban annyira megtetszett, hogy számtalanszor elkészítettem már, és nem tudok betelni vele. Ezennel közkinccsé teszem a receptet. Remélem nektek is ízleni fog!


Kólás csirkeszárnyak 可乐鸡翅 (Kělè jīchì)

Hozzávalók

12 csirke szárny

kb. 1 liter kóla, mert wokban csináltam, de normál fazékban is jó, akkor szerintem kevesebb kell

3 szelet gyömbér

2 evőkanál szójaszósz

2 evőkanál rizsbor/sherry

csilipaprika (=szárított egész erős pirospaprika)

1 gerezd fokhagyma

1 vöröshagyma

1 kis darab egész fahéj

só

Egy forró vízzel teli edényben kb 5 percig főzzük a csirkeszárnyakat, amíg barnás színt kapnak. Hideg vízzel öblítsük le és szűrőben csöpögtessük le.

Egy serpenyőbe/fazékba tegyük a gyömbért, a fokhagymát és a vöröshagymát és hagyjuk a pici olajon sülni kb. fél percig. Ezután keverjük össze a szárnyakat ezzel, pirítsuk kicsit.

Adjuk hozzá a szójaszószt, ezzel is kicsit összeforgatjuk, a kólát a sherryt, a fahéjat és a csilit (ennek pont el kell lepnie a csirkét). Keverjük össze jól és forraljuk fel. Sózzuk ízlés szerint, ha már kicsit csökken a leve.

Vegyük le a lángot és főzzük meglehetősen sokáig (addig, míg a szósz besűrűsödik, és a husi pedig leválik a csontról – szinte már azt hiszed, hogy túlfő).

Kiejtés 4. lecke - Kiejtési nehézségek

Ebben a leckében a legproblémásabb pinyin hangok kiejtésének problematikájáról lesz szó.
Lássuk is ezeket.

1. z: ez a magyar "dz"-hez áll a legközelebb.
Például:
脏 zàng = koszos

2. c: teljesen a magyar "c". Különösebb kommentárt nem igényel.
Például:
菜 cài = étel

3. zh: a magyar "dzs"-nek felel meg.
Például:
张 Zhāng = ez egy nagyon gyakori vezetéknév

4. ch: nálunk ez a "cs".
Például:
吃 chī = enni
长 cháng = hosszú

5. sh: nálunk a "s"
Például:
是 shì = van
上海 Shànghǎi = Shanghai
Néha a kínai emberek nem törődnek ennek a pontos kiejtésével, és egyszerűen a mi "sz"-nket mondják helyette, vagyis a pinyin "s"-t. Épp a napokban voltam tanúja ennek. Egy kedves ismerős a 十-t (shí) sorozatosan [sí]-nek mondta. De ha rájövünk, hogy az adott embernek ez a kiejtése, akkor semmi gond, gyorsan hozzá lehet szokni.

6. x: talán úgy a legegyszerűbb elmagyarázni, hogy húzd szét szélesre a szádat, és úgy próbálj meg "s" hangot kiejteni (amolyan selypítős érzést kelt). Kezdőknél előfordul, hogy sz-t mondanak, de az nem helyes. Az igazi valahol s és sz között van.
Például:
想 xiǎng = gondolni
西安 Xī'ān = tartományi székhely

7. q: ezt nehéz elmagyarázni. Talán ahhoz a leghasonlóbb a kiejtése, mikor egyszerre akarsz kiejteni egy "cs"-t és egy "ty"-t. Feltétlenül figyeljetek oda rá a hanganyagban, mert ezt nem könnyű írásban elmagyarázni.
Például:
请 qǐng = legyen szíves, kérem

8. r: ha van kínai ismerősötök Magyarországon, aki nem rég érkezett, akkor tuti, hogy problémája akad a mi "r" hangunk képzésével, mert hogy ez totál más. Előnyben vannak most azok, akik raccsolósak. A r nem "pörög", hanem vissza kell kicsit hajtania az embernek a nyelvét, amikor kimondja.
Például:
人 rén = ember
日 rì = nap
热 rè = meleg

A lecke hanganyaga itt letölthető.

Kiejtés 3. lecke - Hangsúlyváltozási szabályok

Ma folytatjuk a kiejtés lecókat,  a hangsúlyváltozási szabályokról lesz szó.

1. A harmadik tónus szabály.
Ha egymás után két, vagy több harmadik tónusú karakter követi egymást, akkor az utolsó harmadik tónusú marad, de az előtte lévő(k) második tónusúvá válnak.
Például:
kěyǐ 可以 = tud. Ennek a két karaktere külön-külön kiejtve kě és yǐ. Amikor viszont kimondjuk, hogy kěyǐ, kiejtésben a kě második tónusúvá válik [kéyǐ]. Ez írásban nem változik, viszont tudjuk, hogy így kell használni. Az azért történhet, mert ha egymás után kellene két harmadik tónusú szótagot kiejteni, az nagyon nehéz lenne, ez a kis változás a kínai beszédet megkönnyíti, természetesebbé válik tőle.
Gěi wǒ zhǐ! 给我纸! = Adj papírt! Itt az első kettő karakter kiejtése magas emelkedővé válik, a harmadik marad eső-emelkedő [géi wó zhǐ].Gěi wǒ hěn hǎo de dōngxi! 给我很好的东西! = Adj valami jó dolgot! Ebben a példában megtanulhatjuk, hogy mi történik, ha négy harmadik tónusú karakter követi egymást. Lássuk a mondat első felét! Ekkor kettesével csoportosítjuk ezeket, és az eredeti szabályt használva az első karakter kiejtése 2. tónusúvá válik, a második karakteré marad 3. tónusú, a harmadik karakter ismét változik 2. tónusúvá és a negyedik karakter kiejtése marad 3. tónusú [géi wǒ hén hǎo].

2. A bù 不 szabály.
A bù 不 nagyon gyakori karakter, melynek jelentése nem. Ez maga 4. tónusú szó. Amikor egy másik 4. tónusú karakter elé kerül, akkor a bù 2. tónusúvá válik, bú lesz belőle.
Például:
bùyào 不要 = nem akar. Kiejtésben [búyào] lesz.
bùshì 不是 = nem. Kiejtésben [búshì] lesz.

3. Az egyes szám karakterének 一 yī kiejtésének változása.
Ha csak számként kiejtjük, akkor első tónusú marad. Például: yī, èr, sǎn 一, 二, 三;vagy ha másik karakterrel mondjuk együtt, mint például a tizenegyet shíyī 十一.
Ha az 一 yī karaktert egy másik (nem szám) karakterrel kombináljuk, és az az első, második, harmadik, vagy semleges tónusú kiejtésbe tartozik, akkor az 一 yī kiejtésben harmadik negyedik tónusúvá válik [yì].
Például:
yībān 一般 = általános. Kiejtése [yì bān].
yī dá 一打 = egy tucat. Kiejtése [yì dá].
yī ge rén 一个人 = egy ember. Kiejtése [yì ge rén] lesz.
yī wǎn 一椀 = egy tál. Kiejtése [yì wǎn].
Ha negyedik tónusú szó követi az említett karaktert, akkor  a kiejtése az yī-nek második tónusú, azaz [yí] lesz.
Például:
yīdìng 一定 = biztosan. Kiejtésben [yídìng].
yīgòng 一共 = összesen, együtt. Kiejtésben [yígòng].

Tehát ez az összes hangsúlyváltozási szabály. Nem nehéz, ugye? Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy ezek a pinyin írásban nincsenek jelölve, tehát nekünk kell emlékezni. rá.

A lecót angol nyelven innen letölthetitek.