Alapozás 1. lecke - Kínai bemutatkozás

Remek. Épp most szállt el az egész, kész lecke egyetlen hibás kattintásom miatt. Na de egy kezdő blogolónak ezt is meg kell tapasztalnia. Egy biztos, soha többé nem kattintok a visszavonás gombra.

Tehát az unalmas kiejtés lecók után végre valami hasznos dolog fog következni, ami nem más, mint az alapozó leckék, azon belül is a köszönés és bemutatkozás.
A kínaiak első találkozáskor általában kezet fognak, vagy csak mosolyognak a másik emberre. A mély meghajlás már nem igazán szokás, ugyanakkor a másik ember megölelése nagyon ritka.

Ha már megtettük az első gesztust, akkor meg is kell szólalnunk. Nézzük meg, hogy milyen is egy első párbeszéd.

- 你好, 我叫王国易.
- 我叫李珍. 很高兴认识你.
- 我也是.

Pinyin:
- Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì.
- Wǒ jiào Lǐ Zhēn . Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
- Wǒ yě shì.

Magyarul:
- Szia, én Wang Guoyi vagyok.
- Engem Li Zhen-nek hívnak. Örülök, hogy megismerhetlek.
- Én is.

Hanzi táblázat

Hanzi	Pinyin	Jelentés	1. karakter	2. karakter	3. karakter
你好	nǐ hǎo	szia	你	好
我	wǒ	én	我
叫	jiào	hívni	叫
王国易	Wáng Guóyì	név	王	国	易
李珍	Lǐ Zhēn	név	李	珍
很	hěn	nagyon	很
高兴	gāoxìng	boldog	高	兴
认识	rènshi	ismerni	认	识
也	yě	is	也
是	shì	van	是

Példamondatok az új szavakkal:

你好, 我叫王国易.	Szia, Wáng Guóyì vagyok.
Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì .
我的朋友很帅.	A barátom nagyon jóképű.
Wǒ de péngyou hěn shuài.
今年,我妹妹又出了一张专辑,叫《月光》.	Idén a húgom egy új albumot adott ki, aminek a címe: Holdfény.
Jīnnián, wǒ mèimei yòu chū le yī zhāng zhuānjí, jiào Yuèguāng.
今天玩得很开心.	A mai nap nagyon szórakoztató.
Jīntiān wán dehěn kāixīn.
很高兴认识你.	Örülök, hogy megismerhetem.
Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
你认识他吗?	Ismered őt?
Nǐ rènshi tā ma?
咖啡也好.	A kávé is jó.
Kāfēi yě hǎo.
他也是澳大利亚人.	Ő is ausztrál.
Tā yě shì Àodàlìyà rén.
我是大学生.	Egyetemista vagyok.
Wǒ shì dàxuéshēng.
你是我最喜欢的作家!	Te vagy a kedvenc íróm.
Nǐ shì wǒ zuì xǐhuan de zuòjiā!
你是吗?	Te vagy?
Nǐ shì ma?

Nyelvtan:
A mai lecke középpontjában a kínai bemutatkozás áll.
你好, 我叫王国易.
Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì.
Szia, én Wang Guoyi vagyok.

你好
(nǐ hǎo)

A 你好 (nǐ hǎo) egy univerzális "szia" köszönés. Két karakterből épül fel: 你, jelentése: te, és 好, jelentése: jó. Ha egy idősebb, vagy rangban feletted álló személyhez beszélsz, használhatod a 你 helyett a formálisabb változatát, ami a 您 (nín), jelentése: "Ön". Így a kifejezés a következőképpen néz ki: 您好 (nín hǎo).

叫
(jiào)
A 叫 (jiào) jelentése "hívni". Tehát bemutatkozáskor csak annyit mondasz: "Engem hívnak ________"

Ha valakitől meg akarod kérdezni, hogy hogy hívják, akkor azt így tudod megtenni:
你叫什么名字?
Nǐ jiào shénme míngzi?

Hogy hívnak?

A válasz:
我叫李珍. 很高兴认识你.
Wǒ jiào Lǐ Zhēn . Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
Engem Li Zhen-nek hívnak. Örülök, hogy megismerhetlek.

我也是
Wǒ yě shì.
Én is.

认识
(rènshi)
A 认识 (rènshi) azt jelenti, hogy "ismerni", "tudni". Tehát ebben a kifejezésben, hogy 很高兴认识你. (Hěn gāoxìng rènshi nǐ.) benne van, hogy ezek után tudni fogunk egymásról.

我也是.
Wǒ yě shì.

Ez a kifejezés szó szerint annyit jelent, hogy "Én is vagyok", magyarán "én is".

A kínai nevek:
A kínai nevek ugyanúgy épülnek fel, mint a magyarban, tehát elöl a vezetéknév, ezt követi az utónév. A vezetéknév általában egy karakterből áll, nagyon ritkán találkozhat az ember két karakterből álló vezetéknévvel. Az utónév lehet egy, vagy két karakter. Ezt a család választja a születő gyereknek a hangzás és jelentés alapján.
Ha az ember Kínában jár, akkor szüksége lesz egy kínai névre. Nagyon fontos, hogy ha az embernek nincs még elég tudása, akkor sose válasszon magának kínai nevet, ugyanis nem biztos, hogy sikerrel jár. Azonban ha az embernek van legalább egy kínai barátja, akkor ő biztosan örömmel segít egy szépen hangzó név kiválasztásában. Én így kaptam a 田芳菲 (Tián Fāngfēi) nevet egy kedves barátomtól. A 田 (Tián) ősi kínai vezetéknév, egyébként jelentése: "föld", a 芳菲 (Fāngfēi) jelentése pedig "virágzó és illatos virágok és füvek". Mondanom sem kell, hogy nagyon szeretem a nevemet. Ha azonban egy név már nem tetszik, meguntad, vagy csak valaki mástól hallottál egy neked jobban tetszőt, nyugodtan cseréld le!
Még egy fontos dologra fel kell hívnom a figyelmet. Ha kínaiak társaságában beszélgetsz, biztosan hamar észreveszed, hogy egymást a teljes nevükön szólítják. Ez nem véletlenül van így. Egy embert csak az idősebb, közeli rokona, illetve a nagyon közeli barátja, vagy a párja szólíthatja csak a keresztnevén, mindenki másnak a teljes nevet kell használnia, egyébként nagyon udvariatlan. Erre mindig oda kell figyelni.

Példák a nevekre:
王国易
Wáng Guóyì

李珍
Lǐ Zhēn

Néha, általában hivatalos összejöveteleken egy személy csak a másik vezetéknevére kiváncsi. Ekkor így kérdezik:

您贵姓?
Nín guì xìng?
"Az Ön becses vezetékneve?"

Erre a válasz:

我姓_________.
Wǒ xìng _________.
A vezetéknevem _________.

Nyelvi plusz:
Van más módja is, hogy kifejezzük, hogy örülünk, hogy megismerhetjük a másik embert. Ezek mindegyike használatos:

幸会
(xìnghuì)
Ezt a kínaiak általában kétszer mondják egymás után: 幸会幸会 (xìnghuìxìnghuì).  Ez a kifejezés történelmi gyökerekkel bír, azt jelenti, hogy "Nagyon szerencsés, hogy most találkoztunk". Fiatalokkal és idősekkel szemben is használható.

久仰
(jiǔyǎng)
Tanáraink szerint ezzel a kifejezéssel elsősorban üzleti megbeszéléseken, illetve koktélpartikon találkozhatunk sűrűn. Jelentése annyi, mint "Már sokat hallottam Önről". A kínai kultúrában nagy jelentősége van az "arc" adásának. (Erről itt olvashattok bővebben.) Ennek használatával "arcot" adhatunk a velünk szemben álló embernek, nagyon hasznos az ismerete.

Most már semmi sem állhat az ismerkedésetek útjába. Keressetek kínaiakat, és gyakoroljatok!


A lecke innen letölthető és meghallgatható.

A kép forrása: http://rlv.zcache.com/ni_hao_button-rfc7b2efeff334999a35ca4c98e6584c2_x7j1f_8byvr_512.jpg

Kólás csirkeszárnyak, avagy 可乐鸡翅

Szerintem ez a legfinomabb kínai étel, amit valaha is ettem. Hozzá kell tennem, hogy amikor a barátaimtól meghallottam, hogy ez lesz az egyik fogás, hirtelen elég bizarrnak tűnt. A szárny az a része a csirkének, amit én magamtól tuti nem választanék egy tálról, ha elém tennék, kólát pedig szinte egyáltalán nem iszok. Azonban annyira megtetszett, hogy számtalanszor elkészítettem már, és nem tudok betelni vele. Ezennel közkinccsé teszem a receptet. Remélem nektek is ízleni fog!


Kólás csirkeszárnyak 可乐鸡翅 (Kělè jīchì)

Hozzávalók

12 csirke szárny

kb. 1 liter kóla, mert wokban csináltam, de normál fazékban is jó, akkor szerintem kevesebb kell

3 szelet gyömbér

2 evőkanál szójaszósz

2 evőkanál rizsbor/sherry

csilipaprika (=szárított egész erős pirospaprika)

1 gerezd fokhagyma

1 vöröshagyma

1 kis darab egész fahéj

só

Egy forró vízzel teli edényben kb 5 percig főzzük a csirkeszárnyakat, amíg barnás színt kapnak. Hideg vízzel öblítsük le és szűrőben csöpögtessük le.

Egy serpenyőbe/fazékba tegyük a gyömbért, a fokhagymát és a vöröshagymát és hagyjuk a pici olajon sülni kb. fél percig. Ezután keverjük össze a szárnyakat ezzel, pirítsuk kicsit.

Adjuk hozzá a szójaszószt, ezzel is kicsit összeforgatjuk, a kólát a sherryt, a fahéjat és a csilit (ennek pont el kell lepnie a csirkét). Keverjük össze jól és forraljuk fel. Sózzuk ízlés szerint, ha már kicsit csökken a leve.

Vegyük le a lángot és főzzük meglehetősen sokáig (addig, míg a szósz besűrűsödik, és a husi pedig leválik a csontról – szinte már azt hiszed, hogy túlfő).

Kiejtés 4. lecke - Kiejtési nehézségek

Ebben a leckében a legproblémásabb pinyin hangok kiejtésének problematikájáról lesz szó.
Lássuk is ezeket.

1. z: ez a magyar "dz"-hez áll a legközelebb.
Például:
脏 zàng = koszos

2. c: teljesen a magyar "c". Különösebb kommentárt nem igényel.
Például:
菜 cài = étel

3. zh: a magyar "dzs"-nek felel meg.
Például:
张 Zhāng = ez egy nagyon gyakori vezetéknév

4. ch: nálunk ez a "cs".
Például:
吃 chī = enni
长 cháng = hosszú

5. sh: nálunk a "s"
Például:
是 shì = van
上海 Shànghǎi = Shanghai
Néha a kínai emberek nem törődnek ennek a pontos kiejtésével, és egyszerűen a mi "sz"-nket mondják helyette, vagyis a pinyin "s"-t. Épp a napokban voltam tanúja ennek. Egy kedves ismerős a 十-t (shí) sorozatosan [sí]-nek mondta. De ha rájövünk, hogy az adott embernek ez a kiejtése, akkor semmi gond, gyorsan hozzá lehet szokni.

6. x: talán úgy a legegyszerűbb elmagyarázni, hogy húzd szét szélesre a szádat, és úgy próbálj meg "s" hangot kiejteni (amolyan selypítős érzést kelt). Kezdőknél előfordul, hogy sz-t mondanak, de az nem helyes. Az igazi valahol s és sz között van.
Például:
想 xiǎng = gondolni
西安 Xī'ān = tartományi székhely

7. q: ezt nehéz elmagyarázni. Talán ahhoz a leghasonlóbb a kiejtése, mikor egyszerre akarsz kiejteni egy "cs"-t és egy "ty"-t. Feltétlenül figyeljetek oda rá a hanganyagban, mert ezt nem könnyű írásban elmagyarázni.
Például:
请 qǐng = legyen szíves, kérem

8. r: ha van kínai ismerősötök Magyarországon, aki nem rég érkezett, akkor tuti, hogy problémája akad a mi "r" hangunk képzésével, mert hogy ez totál más. Előnyben vannak most azok, akik raccsolósak. A r nem "pörög", hanem vissza kell kicsit hajtania az embernek a nyelvét, amikor kimondja.
Például:
人 rén = ember
日 rì = nap
热 rè = meleg

A lecke hanganyaga itt letölthető.

Kiejtés 3. lecke - Hangsúlyváltozási szabályok

Ma folytatjuk a kiejtés lecókat,  a hangsúlyváltozási szabályokról lesz szó.

1. A harmadik tónus szabály.
Ha egymás után két, vagy több harmadik tónusú karakter követi egymást, akkor az utolsó harmadik tónusú marad, de az előtte lévő(k) második tónusúvá válnak.
Például:
kěyǐ 可以 = tud. Ennek a két karaktere külön-külön kiejtve kě és yǐ. Amikor viszont kimondjuk, hogy kěyǐ, kiejtésben a kě második tónusúvá válik [kéyǐ]. Ez írásban nem változik, viszont tudjuk, hogy így kell használni. Az azért történhet, mert ha egymás után kellene két harmadik tónusú szótagot kiejteni, az nagyon nehéz lenne, ez a kis változás a kínai beszédet megkönnyíti, természetesebbé válik tőle.
Gěi wǒ zhǐ! 给我纸! = Adj papírt! Itt az első kettő karakter kiejtése magas emelkedővé válik, a harmadik marad eső-emelkedő [géi wó zhǐ].Gěi wǒ hěn hǎo de dōngxi! 给我很好的东西! = Adj valami jó dolgot! Ebben a példában megtanulhatjuk, hogy mi történik, ha négy harmadik tónusú karakter követi egymást. Lássuk a mondat első felét! Ekkor kettesével csoportosítjuk ezeket, és az eredeti szabályt használva az első karakter kiejtése 2. tónusúvá válik, a második karakteré marad 3. tónusú, a harmadik karakter ismét változik 2. tónusúvá és a negyedik karakter kiejtése marad 3. tónusú [géi wǒ hén hǎo].

2. A bù 不 szabály.
A bù 不 nagyon gyakori karakter, melynek jelentése nem. Ez maga 4. tónusú szó. Amikor egy másik 4. tónusú karakter elé kerül, akkor a bù 2. tónusúvá válik, bú lesz belőle.
Például:
bùyào 不要 = nem akar. Kiejtésben [búyào] lesz.
bùshì 不是 = nem. Kiejtésben [búshì] lesz.

3. Az egyes szám karakterének 一 yī kiejtésének változása.
Ha csak számként kiejtjük, akkor első tónusú marad. Például: yī, èr, sǎn 一, 二, 三;vagy ha másik karakterrel mondjuk együtt, mint például a tizenegyet shíyī 十一.
Ha az 一 yī karaktert egy másik (nem szám) karakterrel kombináljuk, és az az első, második, harmadik, vagy semleges tónusú kiejtésbe tartozik, akkor az 一 yī kiejtésben harmadik negyedik tónusúvá válik [yì].
Például:
yībān 一般 = általános. Kiejtése [yì bān].
yī dá 一打 = egy tucat. Kiejtése [yì dá].
yī ge rén 一个人 = egy ember. Kiejtése [yì ge rén] lesz.
yī wǎn 一椀 = egy tál. Kiejtése [yì wǎn].
Ha negyedik tónusú szó követi az említett karaktert, akkor  a kiejtése az yī-nek második tónusú, azaz [yí] lesz.
Például:
yīdìng 一定 = biztosan. Kiejtésben [yídìng].
yīgòng 一共 = összesen, együtt. Kiejtésben [yígòng].

Tehát ez az összes hangsúlyváltozási szabály. Nem nehéz, ugye? Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy ezek a pinyin írásban nincsenek jelölve, tehát nekünk kell emlékezni. rá.

A lecót angol nyelven innen letölthetitek.
 

Kiejtés 2. lecke - A tónusok

A kínai nyelv egyik fontos sajátossága, hogy a szótagok rendszerint meghatározott zenei hangsúllyal, tónussal rendelkeznek, és ezeknek a hangsúlyoknak jelentés-megkülönböztető szerepük van. A mandarin kínai nyelvben négy alapvető hangsúly létezik, ezek: 1. a magas szinttartó; 2. magas emelkedő; 3. eső-emelkedő; 4. eső. Ezeket a pinyinben a magánhangzók fölé írt vonallal jelzik. A magánhangzók "erősségi sorrendben": a, o, e, i, u, ü. Ez azt mutatja, hogy egy szótagban található több magánhangzó esetén melyik fölé kerül a hangsúly jele.  Az egyedüli kivétel a "iu", itt az u-ra kerül.
A tónus nem elválasztható a kiejtéstől. Nagyon fontos szerepe van, hiszen ha valamely szót nem helyesen ejtjük, akkor teljesen más jelentést kaphat.
Lássuk, illetve hallgassuk meg a dialógusban ezeket a tónusokat sorrendben:
1. tónus: magas szinttartó. Jellemzője, hogy végig azonos, az átlagos beszédhangnál magasabb hangot ejtünk. Példák: mā 妈 = anya; tā 他， 她，它 = ő, az; dāo 刀 = kés; zhī 卮 = serleg; shū 书 = könyv.
2. tónus: magas emelkedő. A kiejtése megegyezik azzal, mikor egy kérdő mondat végén felvisszük a hangsúlyt. Példák: má 麻 = kender; dá 繨 = csomó; cháng 嚐 = megkóstol; bá 拔 = húzni.
3. tónus: eső-emelkedő. A hang megtörik a közepén. Először egy mélyül, majd felemelkedik. Példák: mǎ 马 = ló; dǎ 打 =játszik; zhǐ 指 = ujj; kě 可 = tud; měi 媄 = szép.
4. tónus: eső. A tanáraink a "mérges" jelzőt használják, ugyanis úgy kell kiejteni, mintha valamire az ember haragudna. Példák: mà 骂 = összeszid; dà 大 = nagy; bà 坝 = gát; zhì 帙 = könyvborító; shào 哨 = fütyül; shì 事 = dolog.

Sokan azt gondolják, hogy a hangsúlyok komoly nehézség elé állítják a kínai nyelvet tanulókat, azonban általában már az első néhány tanórán sikerül ezeket megkülönböztetni és reprodukálni is. Nem érdemes nagyon rágörcsölni, hiszen ha az ember sokat hallgat szövegeket, úgyis rá fog állni az ember füle.
A következő példában a leggyakrabban példának hozott "ma"-n keresztül hallhatjuk meg a négy tónust.


mā 妈 = anya
má 麻 = kender
mǎ 马 = ló
mà 骂 = összeszid

Van egy ötödik hangsúly is, ami a semleges hangsúly. Ez nagyon rövid, hangsúly nélküli, nem is számít a hangsúlyok közé :). Arról lehet felismerni, hogy nincs jelzés a magánhangzók felett. Ezek általában csak a mondat második felében találhatók meg, illetve ilyenek az úgynevezett árnyaló partikulák is, melyek nagyon lényeges elemei a kínai nyelvnek.
Ilyen például a: ma 吗 = az eldöntendő kérdés kérdőszava. Itt meghallgatható. Mondatban pedig   például így hangzik: Nǐ xiǎng hē chá ma? 你想喝茶吗? = Kérsz teát? További példák: a shénme 什么 = mi, mit; le 了 = többek között a múlt idő kifejezésére használatos, nagyon gyakori partikula.

Virtuális tanáraink szerint nagyon hasznos, ha a négy tónust egymás után folyamatosan kimondjuk ugyanazzal a szótaggal, egy rövidke szünetet tartva köztük.

Az angol nyelvű lecke innen letölthető.
A kép forrása: http://extras.zhongweb.org/wp-content/uploads/2011/06/PinyinIcon.png

Kiejtés 1. lecke - A szótagok

A kiejtés leckék nem túl izgalmasak, viszont a nyelv sikeres elsajátításához feltétlenül szükségesek.
Most ismerkedjünk meg az alapokkal.
A kínai nyelv egyszótagú. Ez azt jelenti, hogy a nyelv legkisebb jelentéssel bíró nyelvi egységei a szótagok. Tehát a kínai nyelv alapvetően szótagokból áll, amely szótagok már önmagukban is jelentenek valamit. Ez nem azt jelenti, hogy a kínai nyelvben minden jelölni kívánt fogalomra létezik egy külön szótag, sokkal inkább az a jellemző, hogy a szótagokból több szótagú, vagyis összetett szavakat képeznek.
A kínai nyelvben hagyományosan szótagkezdőre és szótagvégre (rím) osztják a szótagot. Az előbbi kategóriába tartoznak a szótageleji mássalhangzók, míg a magánhangzóval kezdődő szótagokat úgy tekintik, mint amelyeknek záró szótagkezdetük van. A szótagkezdők és rímek száma valamennyi kínai nyelvben meghatározott. Ezekből a mandarin kínaiban 412 szótag épül fel. Tehát egy karakter ebből a 412-ből az egyik szótagnak felel meg. Miután egy karakterről ránézésre nem derül ki, hogy melyik szótagnak felel meg a kiejtése, ezért megalkották az egységesített átírási rendszert, a pinyint. Az alábbi táblázatban megtekinthetők a képezhető szótagok.

A kép forrása: http://www.livefrombeijing.com/wp-content/uploads/images/pinyin-chart-412.jpg

A pinyin kiejtés nem teljesen azonos a mi általunk használt latin betűk kiejtésével. A hangfájlban (link a lecke végén) a következő példákkal mutatják be a pinyin használatát. A hölgy mindig angol kiejtéssel olvassa, ami nem helyes, a kínai anyanyelvű srác pedig helyesen ejti ki.
hen
bang
shang
deng
bi
pie
wang
quan
yuan

Az "u" y,q,j,x után kiejtésben "ü"-vé válik, minden más esetben "u".
Pl.:yuan, quan, juan, xuan. De chuan, zhuan, ruan, luan

Valamint összehasonlításként a legkönnyebben összekeverhető kiejtésűek:
mo/muo
se/si
ze/zi
ce/ci
re/ri
she/shi
zhe/zhi
che/chi
lu/lü
nu/nü

(Amit megfigyelhetünk, hogy az e, az egy, a miénknél mélyebben képzett ö hang; az i hang pedig határozottan nem i. Az ü hang képzésével sok időt eltöltenek, azonban az nekünk nem problémás.)

Mindenképpen hallgassátok meg többször is, hiszen így rögzül.

Az angol nyelvű leckét innen letöltve hallgathatjátok meg, ahol az anyanyelvű srác kiejtésével gyakorolhattok.
Továbbá hasznos ez a youtube videó is.

Hasznos linkek

Folyamatosan bővülő gyűjtemény.

SZTE Konfuciusz Intézet
Mint már a bevezetőben említettem én is itt tanulok kínaiul anyanyelvi tanároktól. Nem csak nyelvoktatással foglalkoznak, hanem rengeteg kulturális programot szerveznek. Ezek mind megtalálhatók a weboldalukon. A nyelvórákról még annyit, hogy a közvetítő nyelv az angol, így egy bizonyos szintű angol nyelvtudás elengedhetetlen.

ELTE Konfuciusz Intézet
Budapesten nyitotta meg kapuját az országban először Konfuciusz Intézet, mely az évek során egyre nagyobb és nagyobb lett. Budapesten élők számára remek lehetőség a kínai kultúra és nyelv megismerésére.

Nciku
Szerintem a legkönnyebben használható szótár. A karaktereket be lehet írni grafikusan is, kimondja az adott szót, oda-vissza jól használható. Illetve amiért én nagyon szeretem, az hogy a vonássorrendet is megmutatja.

Perapera
Mozilla addon. Ha az ember egy adott karakter fölé mutat az egérrel, megjelenik egy felugró ablakban az adott szó, vagy kifejezés jelentése angolul.

Forvo
A legjobb kiejtés kalauz. Ha valamelyik szó nincs még fenn, lehet kérni az adott nyelv anyanyelvi beszélőit, hogy vegyék fel és tegyék közzé.

Anki
Aki szókártyázni akar, annak az remek megoldás lehet az Anki, amelyet nem csak számítógépen, hanem okostelefonon is remekül használhatunk.

HSK
A HSK (Hanyu Shuiping Kaoshi 汉语水平考试, Kínai Szintfelmérő Vizsga) a Kínai Népköztársaság hivatalos kínai nyelvi vizsgája, amelyet nem kínai anyanyelvűek számára dolgoztak ki és tartanak meg Kínában és a világ számos országában. Magyarországon jelenleg két helyen lehet nyelvvizsgát tenni: Szegeden az SZTE Konfuciusz Intézetben és Budapesten az ELTE Konfuciusz Intézetben. Ezen az oldalon lehet online jelentkezni, valamint például korábbi nyelvvizsgateszteket letölteni.

Kezdeti gondolatok

福 (Fú). Jelentése: Szerencse, boldogság.

Ezennel Dana barátnőm unszolására megteszem az első blogbejegyzést. Már gondolkodtam rajta, hogy írni kellene, azonban tudom jól magamról, nem biztos, hogy nagyon hosszasan kitartana a lelkesedésem.
A fő téma: Kína. Kicsit tágabban Ázsia.
Miért pont Kína?
Az igazi nyelvi szerelem a koreai. Számomra a legszebb hangzású nyelv, ha az ember egyszer meghallja, biztos, hogy hasonlóan fog vélekedni. Imádom a koreai kultúra minden szegletét, úgy a sorozatokat, filmeket, a konyhaművészetet, a Kpop-ot, mint a képzőművészetet és a nyelvet... Azonban itt a végeken nem egyszerű - ám de korán sem lehetetlen - koreaiul tanulni. El is kezdtem, folytatom is, csak jelenleg alacsonyabb hatásfokkal, ugyanis az életemben megjelent a kínai nyelv.
Novemberben lesz egy éve, hogy elkezdtem kínaiul tanulni. Kínaiul, hiszen a közeli városban, Szegeden nyílt Konfuciusz Intézet. Itt a sok érdekes előadáson, kézműves foglalkozáson kívül nyelvtanítással is  foglalkoznak. Ingyenes nyelvórákra bárki beiratkozhat. Ez 10 alkalmat jelent, és a kínai nyelv alapjaiba lehet bepillantást nyerni. Kezdetben csak úgy voltam vele, hogy végigtanulom ezt az intenzív első periódust, hiszen a koreai nyelv tanulásában is hasznos lehet ezek ismerete (a koreai nyelv szókészletében mintegy 70% a kínai eredetű szavak aránya, valamint a hanják ismerete is fontos - most tekintsünk el a hagyományos és az egyszerűsített karakterek problematikájától). Itt nekem annyira megtetszett a kínai nyelv, hogy úgy döntöttem, folytatni fogom. Azt, hogy mennyire könnyen tanulható, mi sem bizonyítja jobban, hogy 5 hónapi tanulás után, 2013. május 12-én sikeres írásbeli alapfokú nyelvvizsgát szereztem.
Terveim szerint ez a blog a személyes élményeimet, nyelvtani leckéket, és recepteket fog tartalmazni. Hogy miért pont ezeket?
Az utóbbi egy évben annyi új kínai embert ismertem meg, és annyi jó dolog történt, hogy ezeket érdemes lenne megörökíteni írásban.
A következő a nyelvleckék. Mint már az első mondatban megemlítettem, Dana hatalmas lökést adott. Az ő blogja hatalmas segítség minden, a koreai nyelv iránt érdeklődő magyar ember számára, mivel anyanyelvünkön nagyon nehéz anyagot találni autodidakta nyelvtanulóként. A mandarin kínaival sincs ez másként, nagyon kevés anyag található magyar nyelven. Mostanában nagyon rákaptam a Chinese Class 101 leckéire, amelyek szerintem a legjobb nyelvoktató podcastok angol nyelven. Rövid, könnyen emészthető lecók, azonban a rövidségük ellenére nagyon tartalmasak. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó lehetőség autodidakta tanulóknak. Azonban mivel nem mindenki beszél angolul, valószínűleg érdemes lenne ezeket a leckéket magyarra fordítani, kiegészíteni olyan dolgokkal, ami esetenként a magyar anyanyelvűek számára kevésbé érthető, esetleg nem túlmagyarázni azt, ami számunkra egyértelmű. Én most erre teszek egy próbát. Tehát a fő kiindulópont a nyelvtanulásban ez lesz, ezen kívül majd még menet közben kiderül, hogy mi minden más.
A harmadik cél pedig adódik abból, hogy imádok ázsiai ételeket készíteni, és jó lesz egy helyen összegyűjteni ezek receptjeit. Hátha valaki esetleg kedvet kap főzni. Főzés közben talán eszébe jut, hogy milyen jó lenne ázsiai embereket megismerni, utána adódik a nyelvtanulás is...