Tehát az unalmas kiejtés lecók után végre valami hasznos dolog fog következni, ami nem más, mint az alapozó leckék, azon belül is a köszönés és bemutatkozás.
A kínaiak első találkozáskor általában kezet fognak, vagy csak mosolyognak a másik emberre. A mély meghajlás már nem igazán szokás, ugyanakkor a másik ember megölelése nagyon ritka.
Ha már megtettük az első gesztust, akkor meg is kell szólalnunk. Nézzük meg, hogy milyen is egy első párbeszéd.
- 你好, 我叫王国易.
- 我叫李珍. 很高兴认识你.
- 我也是.
Pinyin:
- Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì.
- Wǒ jiào Lǐ Zhēn . Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
- Wǒ yě shì.
Magyarul:
- Szia, én Wang Guoyi vagyok.
- Engem Li Zhen-nek hívnak. Örülök, hogy megismerhetlek.
- Én is.
Hanzi táblázat
| Hanzi | Pinyin | Jelentés | 1. karakter | 2. karakter | 3. karakter |
| 你好 | nǐ hǎo | szia | 你 | 好 | |
| 我 | wǒ | én | 我 | ||
| 叫 | jiào | hívni | 叫 | ||
| 王国易 | Wáng Guóyì | név | 王 | 国 | 易 |
| 李珍 | Lǐ Zhēn | név | 李 | 珍 | |
| 很 | hěn | nagyon | 很 | ||
| 高兴 | gāoxìng | boldog | 高 | 兴 | |
| 认识 | rènshi | ismerni | 认 | 识 | |
| 也 | yě | is | 也 | ||
| 是 | shì | van | 是 |
Példamondatok az új szavakkal:
| 你好, 我叫王国易. | Szia, Wáng Guóyì vagyok. |
| Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì . | |
| 我的朋友很帅. | A barátom nagyon jóképű. |
| Wǒ de péngyou hěn shuài. | |
| 今年,我妹妹又出了一张专辑,叫《月光》. | Idén a húgom egy új albumot adott ki, aminek a címe: Holdfény. |
| Jīnnián, wǒ mèimei yòu chū le yī zhāng zhuānjí, jiào Yuèguāng. | |
| 今天玩得很开心. | A mai nap nagyon szórakoztató. |
| Jīntiān wán dehěn kāixīn. | |
| 很高兴认识你. | Örülök, hogy megismerhetem. |
| Hěn gāoxìng rènshi nǐ. | |
| 你认识他吗? | Ismered őt? |
| Nǐ rènshi tā ma? | |
| 咖啡也好. | A kávé is jó. |
| Kāfēi yě hǎo. | |
| 他也是澳大利亚人. | Ő is ausztrál. |
| Tā yě shì Àodàlìyà rén. | |
| 我是大学生. | Egyetemista vagyok. |
| Wǒ shì dàxuéshēng. | |
| 你是我最喜欢的作家! | Te vagy a kedvenc íróm. |
| Nǐ shì wǒ zuì xǐhuan de zuòjiā! | |
| 你是吗? | Te vagy? |
| Nǐ shì ma? |
Nyelvtan:
A mai lecke középpontjában a kínai bemutatkozás áll.
你好, 我叫王国易.
Nǐ hǎo, wǒ jiào Wáng Guóyì.
Szia, én Wang Guoyi vagyok.
你好
(nǐ hǎo)
A 你好 (nǐ hǎo) egy univerzális "szia" köszönés. Két karakterből épül fel: 你, jelentése: te, és 好, jelentése: jó. Ha egy idősebb, vagy rangban feletted álló személyhez beszélsz, használhatod a 你 helyett a formálisabb változatát, ami a 您 (nín), jelentése: "Ön". Így a kifejezés a következőképpen néz ki: 您好 (nín hǎo).
叫
(jiào)
A 叫 (jiào) jelentése "hívni". Tehát bemutatkozáskor csak annyit mondasz: "Engem hívnak ________"
Ha valakitől meg akarod kérdezni, hogy hogy hívják, akkor azt így tudod megtenni:
你叫什么名字?
Nǐ jiào shénme míngzi?
Hogy hívnak?
A válasz:
我叫李珍. 很高兴认识你.
Wǒ jiào Lǐ Zhēn . Hěn gāoxìng rènshi nǐ.
Engem Li Zhen-nek hívnak. Örülök, hogy megismerhetlek.
我也是
Wǒ yě shì.
Én is.
认识
(rènshi)
A 认识 (rènshi) azt jelenti, hogy "ismerni", "tudni". Tehát ebben a kifejezésben, hogy 很高兴认识你. (Hěn gāoxìng rènshi nǐ.) benne van, hogy ezek után tudni fogunk egymásról.
我也是.
Wǒ yě shì.
Ez a kifejezés szó szerint annyit jelent, hogy "Én is vagyok", magyarán "én is".
A kínai nevek:
A kínai nevek ugyanúgy épülnek fel, mint a magyarban, tehát elöl a vezetéknév, ezt követi az utónév. A vezetéknév általában egy karakterből áll, nagyon ritkán találkozhat az ember két karakterből álló vezetéknévvel. Az utónév lehet egy, vagy két karakter. Ezt a család választja a születő gyereknek a hangzás és jelentés alapján.
Ha az ember Kínában jár, akkor szüksége lesz egy kínai névre. Nagyon fontos, hogy ha az embernek nincs még elég tudása, akkor sose válasszon magának kínai nevet, ugyanis nem biztos, hogy sikerrel jár. Azonban ha az embernek van legalább egy kínai barátja, akkor ő biztosan örömmel segít egy szépen hangzó név kiválasztásában. Én így kaptam a 田芳菲 (Tián Fāngfēi) nevet egy kedves barátomtól. A 田 (Tián) ősi kínai vezetéknév, egyébként jelentése: "föld", a 芳菲 (Fāngfēi) jelentése pedig "virágzó és illatos virágok és füvek". Mondanom sem kell, hogy nagyon szeretem a nevemet. Ha azonban egy név már nem tetszik, meguntad, vagy csak valaki mástól hallottál egy neked jobban tetszőt, nyugodtan cseréld le!
Még egy fontos dologra fel kell hívnom a figyelmet. Ha kínaiak társaságában beszélgetsz, biztosan hamar észreveszed, hogy egymást a teljes nevükön szólítják. Ez nem véletlenül van így. Egy embert csak az idősebb, közeli rokona, illetve a nagyon közeli barátja, vagy a párja szólíthatja csak a keresztnevén, mindenki másnak a teljes nevet kell használnia, egyébként nagyon udvariatlan. Erre mindig oda kell figyelni.
Példák a nevekre:
王国易
Wáng Guóyì
李珍
Lǐ Zhēn
Néha, általában hivatalos összejöveteleken egy személy csak a másik vezetéknevére kiváncsi. Ekkor így kérdezik:
您贵姓?
Nín guì xìng?
"Az Ön becses vezetékneve?"
Erre a válasz:
我姓_________.
Wǒ xìng _________.
A vezetéknevem _________.
Nyelvi plusz:
Van más módja is, hogy kifejezzük, hogy örülünk, hogy megismerhetjük a másik embert. Ezek mindegyike használatos:
幸会
(xìnghuì)
Ezt a kínaiak általában kétszer mondják egymás után: 幸会幸会 (xìnghuìxìnghuì). Ez a kifejezés történelmi gyökerekkel bír, azt jelenti, hogy "Nagyon szerencsés, hogy most találkoztunk". Fiatalokkal és idősekkel szemben is használható.
久仰
(jiǔyǎng)
Tanáraink szerint ezzel a kifejezéssel elsősorban üzleti megbeszéléseken, illetve koktélpartikon találkozhatunk sűrűn. Jelentése annyi, mint "Már sokat hallottam Önről". A kínai kultúrában nagy jelentősége van az "arc" adásának. (Erről itt olvashattok bővebben.) Ennek használatával "arcot" adhatunk a velünk szemben álló embernek, nagyon hasznos az ismerete.
Most már semmi sem állhat az ismerkedésetek útjába. Keressetek kínaiakat, és gyakoroljatok!
A lecke innen letölthető és meghallgatható.
A kép forrása: http://rlv.zcache.com/ni_hao_button-rfc7b2efeff334999a35ca4c98e6584c2_x7j1f_8byvr_512.jpg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése